Jane Asuten bejegyzései



2010. márc. 11. 21:10 - írta .RawenHeart.

Leírás J.A. életéről, munkásságáról, műveiről (:

Jane Austen (Steventon, Hampshire, 1775. december 16. – Winchester, Hampshire 1817. július 18.) angol regényírónő. Főszereplői intelligens, erkölcsileg erős hősnők, akik éles kontrasztban állnak környezetük balgaságával.

Élete

A Hampshire megyei Steventon falujában született 1775. december 16-án.
Anyja Cassandra Austen, apja George Austen tiszteletes (1731-1805), anglikán plébános volt. Jane a nyolcfős családba hetediknek született, öt báty, egy öcs és egy nővér mellé. Apja plébánosként elég tekintélyes fizetést kapott, de mivel nyolc gyermeket kellett felnevelnie, nem számítottak tehetős családnak.
Jane élénk és szeretetteljes családi háttere ösztönzően hatott az írásra. Sőt, kiterjedt rokoni és baráti kapcsolatai révén élményei jóval messzebbre jutottak a steventoni parókiánál. Ebből a világból merítette regényeinek helyszíneit, szereplőit és témáját.
1800 vége felé hetvenhez közel járó apja úgy döntött, hogy visszavonul Bath-ba, és a rákövetkező évben a család is odaköltözött.
Bath-ban töltött éveik során minden nyáron elutaztak a tengerpartra, és egyik nyaralásuk alkalmával esett meg Jane legtitokzatosabb szerelmi kalandja. Erről csupán annyit lehet tudni, amennyit Jane Austen halála után Cassandra az unokahúgainak elmondott, és még azután sem írtak róla évekig. Míg a család a partvidéken időzött, Jane találkozott egy fiatalemberrel, aki, úgy tűnt, kellően belészeretett. Cassandra később is elismerően beszélt róla, és úgy gondolta, Jane számára jó parti lehetett volna. Caroline szerint „elváltak, de Jane a lelkére kötötte, hogy keresse fel őket újból.” Ennek ellenére nem sokkal később az ifjú halálhíréről számoltak be.
1805-ben, édesapjuk halála után Jane édesanyjával, nővérével, Frank bátyjával és annak feleségével Southampton-ba költöztek, ahol 1809-ig éltek.
1809-től Chawtonban éltek, ahol Edward nevű bátyja egy kis házat bocsátott a család rendelkezésére. Edwardot az a szerencse érte, hogy egy jómódú nagybátyja adoptála, így a George Austen halála után elszegényedett családot támogatni tudta.
Jane Austen sohasem ment férjhez, bár fiatalon eljegyezte magát Harris Bigg-Wither-lel, de az eljegyzést később felbontották.
Jane Austen visszavonultan élt, mert súlyos betegségben szenvedett. Az orvosok előtt akkor még ismeretlen és gyógyíthatatlan Addison-kórban szenvedett, melyen következtében a teste elfeketedett. A betegség elhatalmasodása után már nem járt emberek közé, nővérével folytatott levelezéséből tudhatunk meg sokat az írónő életének ezen szakaszából.
1817-ben még Winchesterbe utazott a gyógyulás reményében, de betegsége olyan előrehaladott volt, hogy július 18-án meghalt. A winchesteri székesegyházban temették el 1817. július 24-én.

Művei

Regényei...

* Értelem és érzelem (Sense and Sensibility), 1811
* Büszkeség és balítélet (Pride and Prejudice), 1813
* A mansfieldi kastély (Mansfield Park), 1814
* Emma (Emma), 1815
* Meggyőző érvek (Persuasion), 1818
* A klastrom titka (Northanger Abbey), 1818 (a regényt 1803-ban fejezte be, de csak 1818-ban adták ki)

Korai írásai...

* Lady Susan
* Szerelem és barátság
* Catherine
* Charlotte

Forrás: Wikipédia


 
 
5 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2010. febr. 15. 21:34 - írta .RawenHeart.

"Anne Elliot huszonhét éves korára már beletörődött, hogy körülményei a vénlányok sorsára kárhoztatják. Annak idején családja és barátai lebeszélték arról, hogy egy bizonytalan jövőjű, összeköttetések híján csak saját tehetségére utalt fiatal tengerésztiszt felesége legyen. Az egykori szerelmesek nyolc év után találkoznak ismét, véletlenül. Wentworth kapitány azóta fényes pályát futott be, meggazdagodott, s most, hogy a napóleoni háborúk befejeződtek, le akar telepedni, családot alapítani. Leendő feleségével szemben mindössze egy követelményt támaszt: bárki lehet csak Anne Elliot nem...A Meggyoző érvek nem pusztán az utolsó, hanem a legérettebb és számtalan kritikusa és olvasója által a legjobbnak tartott Austen-regény."   A könyv megtalálható és le is tölthető a mek.oszk.hu-n. link

forrás:libri


 
 
5 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz!

2010. febr. 15. 21:27 - írta .RawenHeart.

"Mr. Darcy időt és pénzt nem kímélve igyekszik megmenteni a balra lépő Bennet-lány, Lydia becsületét. Jane ekkor döbben rá, hogy mindvégig rosszul ítélte meg ezt a büszke férfit

Az Első benyomások címet viselte a regény eredetileg, majd még tíz évig érlelődött, mire a tizenkilencedik század elején megjelent a végleges verzió a maga hangzatos címével. A balítélet szép szó, híven tükrözi a tizennyolcadik századi angol vidéki élet úri társaságának rózsaszín szalagos szerelmi szövevényeit. Zárt és belterjes világ ez, ahol a földbirtokosok, középnemesek és katonatisztek egy jól meghatározott ívben kerülik a munkát, alkalmat adva így a mamáknak, valamint azok divat szerint öltözködő lányaiknak romantikus ábrándjaik szövögetésére. Mert ekkortájt az úri mihasznaság kedvezett az érzelmek virágzásának. Olyan kor ez is, ahol minden a pénz körül forog, megszerzéséhez viszont hozományvadászok és nőcsábászok komoly ármánykodásai szükségeltetnek, míg a kevésbé intelligens eladó lányok a sznob és hamis mesterkedések áldozatai.
A folyton és bután fecsegő Bennet-mamának igazán nincs könnyű dolga, amikor öt lányát a szegényes hozomány ellenére férjhez akarja adni. Mélyen bevésődött lelkébe az évszázados igazság, mely szerint az egyedülálló vagyonos férfi az ő lányának (az egyiknek főleg!) jog szerinti tulajdona. Ha az illető netán a szomszédságban él, mint például Mr. Bingely, akkor az említett tulajdonlás tényének csak a technikai része kérdéses. Ám a Bennet-lányok, főleg a legidősebb és szép Jane, nem érik be a férjszerzés hagyományos módjával. Húgával, Lizzie-vel egyetemben árnyaltabban gondolkodnak és emóciókat visznek a párválasztás gazdasági tevékenységébe.
A nemek csatájának megannyi bugyrán kell átvergődnie az olvasónak, hogy eljusson a jól megérdemelt happy endhez. Mr. Darcy dölyfössége igencsak megtévesztő nemcsak Jane, de Elizabeth szemében is. Az ember nem is vár kevesebbet, mint a jellemhibák nagyszabású leküzdését, ami Jane esetében éppen előnyös, mivel Mr. Bingely váratlanul Londonba utazik, magára hagyva hősnőnket érzelmeinek kétségbeesett viharzásában.

Mára már kevésbé divatos, tökéletesen kidolgozott karakterek jellemzik Jane Austen munkásságát, s a Büszkeség és balítélet alakjai is ezt példázzák. A korszak tipikus jellemei az érzelmek igazságának nevében a tisztességet helyezik előtérbe az illúziókkal és tévhitekkel szemben. A regénynek napjainkban figyelemre méltó sikere van, nyilván a jól sikerült filmadaptációnak köszönhetően. Más oka nem lehet, hiszen a mű üzenete napjaink párválasztási szokásaival nem összeegyeztethető, ám a filmvászon high tech ködfátyola ezt elfeledteti."

forrás: kihagy6atlan.hu

A könyv megtalálható a mek.oszk.hu-n, link...


 
 
4 (1)
Jelentkezz be a szavazáshoz!